Ördög a falon, részletekben és a gondolatainkban

Van az a mindenki által ismert mondás, hogy „Ne fesd az ördögöt a falra!”. Ugyanakkor azt is gyakran halljuk, hogy „Az ördög a részletekben rejlik!”. Felmerül tehát a kérdés: ha egy részletes tervet felrajzolunk a falra vagy a táblára, az most jó vagy rossz dolog?

Ezen a ponton érdemes megidézni Besenyő Pista bácsi klasszikus gondolatmenetének egy részletét:

„ Na, mi van?... Semmi?!?... Itt a tévedés, kérem!
Mer' a Semmi az nem van, hanem … nincs!!! ”

Elsőre talán nem tűnik ide kapcsolódónak, mégis sokat elárul arról, mi történik akkor, amikor valami nincs kimondva, nincs felrajzolva, nincs strukturálva. A hiány gyakran legalább annyira beszédes, mint a jelenlét.

A gondolatmenet teljes kibontására a cikk végén térünk vissza.

Miért fontos a gondolataink strukturálása?

Könnyű elkalandozni. Gyakran csak utólag vesszük észre, hogy mennyivel hatékonyabb lett volna előre átgondolni, hogyan építjük fel a mondanivalónkat. Egy egyszerű terv, vázlat vagy gondolati struktúra rengeteget segíthet abban, hogy ne csapongjunk.

Erre az egyik legjobb eszköz a gondolattérkép, ismertebb nevén a mind map. Nem véletlenül használják széles körben tanuláshoz, tervezéshez és problémamegoldáshoz. A módszer gyors, rugalmas, és közel áll ahhoz, ahogyan az emberi gondolkodás valójában működik.

Mi az a gondolattérkép, és mire jó?

A gondolattérkép lényege, hogy egy központi témából indulunk ki, majd különböző irányokba bontjuk ki a kapcsolódó gondolatokat. Nem mondatokban gondolkodunk, hanem kulcsszavakban, rövid kifejezésekben és összefüggésekben.

Ez az eszköz nemcsak a rendszerezést segíti, hanem új ötletek megszületését is. A vizuális elrendezés támogatja az asszociációkat, és sokszor olyan kapcsolatokra világít rá, amelyeket lineáris jegyzetelés közben nem vennénk észre.

Érdekesség, hogy bár a módszert Tony Buzan tette széles körben ismertté 1974-ben, már az ókorban is alkalmazták. Arisztotelész tanításait például Porphüriosz görög filozófus hasonló elmetérképes struktúrában jegyezte le. Vagyis egy régóta bevált módszerről beszélünk.

A gondolattérkép használatának alapelvei

A használata rendkívül egyszerű. Egy nagyobb üres felület közepére felírjuk a központi témát, majd sugárirányban ágakat rajzolunk hozzá. Ezekre kerülnek a kapcsolódó kulcsszavak vagy rövid kifejezések.

Az ágakat tovább bonthatjuk, az összefüggéseket nyilakkal jelölhetjük. Érdemes színeket, egyszerű ábrákat és vizuális kiemeléseket használni, de nem a díszítés a cél. A hangsúly a gyors áttekinthetőségen és az értelmezhetőségen van.

A legfontosabb szabály: ne dokumentáljunk túl. A gondolattérkép nem végleges dokumentum, hanem gondolkodási segédeszköz.

Gondolattérkép a menedzsmentben és a mindennapi munkában

A menedzsment területén kiválóan használható gyökérokok feltárására, ötletbörzék eredményeinek rendszerezésére vagy prezentációk előkészítésére. Projektek esetében alkalmas munkalebontási struktúrák kialakítására, agilis környezetben pedig epicek és storyk leszállítandóinak feltérképezésére.

Különösen hasznos eszköz megbeszélések összefoglalásához. A hagyományos, lineáris jegyzetekkel szemben lehetővé teszi az összefüggések rögzítését is. Egy komplex megbeszélés során ez óriási előnyt jelent, hiszen nemcsak az elhangzott pontokat, hanem azok kapcsolatait is meg tudjuk őrizni.

Miért működik jobban, mint a lineáris jegyzetelés?

A gondolattérkép vizuálisan jeleníti meg a struktúrát és az elemek közötti kapcsolatot. Ez sokkal közelebb áll ahhoz, ahogyan az agyunk feldolgozza az információkat. Emiatt gyorsabban érthető, könnyebben visszahívható, és gyakran inspirálóbb is.

Sok esetben már a térkép készítése közben megszületnek a megoldások. Máskor a kész ábrát nézve válik világossá egy addig rejtett összefüggés. Nem véletlen, hogy a cikkírás és az ötletelés során is hatékony eszköz.

Eszközök és szoftverek

A gondolattérképezéshez nincs szükség drága szoftverre. Léteznek fejlett, fizetős megoldások (pl. MindManager), de ingyenes programokkal (pl.: Freeplane) és online eszközökkel (pl.: MindMeister) is tökéletesen használható a módszer. A lényeg nem az eszköz, hanem a gondolkodásmód. Sőt, ha már Atlassian, itt egy jópofa Team Playbook:

Besenyő Pista bácsi tanulsága

És hogy ne maradjon lezáratlan Besenyő Pista bácsi filozófiai fejtegetése, álljon itt a teljes idézet:

„ Na, mi van?... Semmi?!?... Itt a tévedés, kérem!
Mer' a Semmi az nem van, hanem … nincs!!!
Hiszen ha Semmi van, akkor épp hogy nincsen semmi!
Nem pediglen van.
Innen látható, hogy ugye, ha már Semmi nincsen,
az meg má' pont hogy: Valami!...
Na de az viszont má' NEM SEMMI!!! ”

Ez a gondolat szépen rímel arra, miért hasznos a gondolattérkép. Amíg a gondolataink csak kavarognak, addig „nincsenek”. Amikor viszont formát adunk nekik, struktúrát kapnak, és értelmezhetővé válnak. Onnantól kezdve pedig már nagyon is valamik.

‍